süt a nap és irtó sötét felhők jönnek. meg dörög az ég is. vihar lesz tökyoo. már alig várom. imádom a vihart, meg az esőt, egészen felvidulok tőle (anyám szt fordítva vagyok bekötve) na mindegy. richtig ilyenkor van otthon a fénykéezőgéem. persze tudom, egy igazi fotósnál mindig nála van a gée. nem vagyok igazi fotós. nem is nagyon akarok az lenni.
szeged elég rohadás egy hely egy idő után. de nem rohadásabb, mint szolnok. pedig szolnokon ott vannak a barátaim. akikkel úgyse érek rá találkozni. meg persze ők se érnek rám. szegeden meg? szeged az szeged. egyedül dögunalom. de legalább nyugi van. kivéve mikor a felettem lakó fenetudjaki hajnal öttől este tízig gyalogol klumpában. meg kettővel felettem zongoráznak. méghozzá irtó szarul. na mindegy, én bajom. az ágyamat meg két hónapja ígérték négy hétre. pedig örülnék már ha meglenne, mert ami most itt van, az borzasztó kényelmetlen.
csak nem jön az a vihar. pedig jöhetne, felvidulnék tőle télleg. naaa dörög máár ezt szeretem. kiállok az ablakba és nézem innen bentről, naná.
olyan csövesek laknak itt errefele de télleg. eleve hogy lehet az h itt lakok több mint fél éve, és akkor kb három arcot tudok megkülönböztetni a házban? a többiek mit csinálnak? azon kívül h hajnal ötkor a fejem felett gyalogolnak.
sajnos jövő héten haza kell mennem... pedig kezdem yool érezni magamat. már amikor nem húznak fel vmivel. bár az otthon többször előfordul... legalább elhozom a géentyűmet.
kedden Hollywood Rose koncert, már alig várom^^ délelőtt meg kémia... na az a rohadás... mindegy, este legalább kibulizom magam. már nagyon hiányzik!